Ötletek és útmutatas külföldre készülőknek

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni és milyen lépéseken kell végigmenni a külföldi munkavállaláshoz? Ebben az írásban megpróbálunk eligazítást nyújtani azzal kapcsolatban, hogy mire is érdemes gondolnod, ha külföldre költözést fontolgatsz.

1. Tanulj meg legalább egy idegen nyelvet!

A célország nyelvét illik és fontos is beszélni. A munkavégzéshez, hivatalos ügyek intézéséhez erre szükség van, de nem árt, ha jól beszélsz angolul is mellé.

Mi magyarok a nyelvtudás tekintetében eléggé hátul kullogunk az Unióban, a magyar lakosságnak csupán 35 százaléka beszél legalább egy nyelvet. A KSH adati szerint a 15-29év közötti fiatalok 71,6%-a „beszél” legalább egy idegen nyelvet, 77.5%-uk angol nyelven legalább elgagyog, 44.9%-uk németül is tud ezt-azt, franciául, spanyolul, portugálul pedig pár százalékuk tud megszólalni.

„Az állásokért folyó küzdelemben az iskolai végzettség a legfontosabb eszköz, de egyre fontosabb kiegészítőjeként jelenik meg a nyelvismeret, az elvégzett szakmai képzés, illetve a számítógépes ismeret is.” - KSH

2. Gyűjts össze minél több indulótőkét!

Az összeg országonként változó lehet, de mindenképp sok 100.000 HUF-ról kell beszélnünk, hisz ennek az összegnek fedezni kell minden kiadást az első külföldi fizetés kézhezvétele előtti időszakban.

Hogy mik lehetnek ezek a kiadások?

  • kiutazás költsége: 25.000-300.000 Ft, ez nyilván attól függ hova és épp mikor tervezel utazni
  • adminisztratív ügyintézési költségek: 30.000-100.000 Ft, ebbe beletartozik a bankszámlanyitás, vízum ügyintézés (ha szükséges), biztosítás, adókártya kiváltása…
  • szállásdíj (amibe beletartozhat a kaució és bérleti díj is): 100.000-500.000 Ft
  • munkába járás költsége: 8.000-20.000/hó
  • étkezés: 40.000-100.000/hó

Ha a legideálisabb forgatókönyvet vesszük és egy „olcsóbb” országba tervezünk költözni, ahol már vár minket a munkahelyünk, akkor is minimum 200.000 Ft-al érdemes kalkulálni indulótőke szempontból.

3. Válassz országot!

Az ország választást több szempont befolyásolhatja, például, hogy beszéled e a célország nyelvét, milyen a gazdasági helyet, milyen feltételeknek kell megfelelni az adott országban történő munkavállaláshoz…

A legtöbb kivándorló érthető módon az EU-n belül vállal munkát, ez minden szempontból logikus, hisz világviszonylatban kiemelkedően jó a gazdasági helyzet, a magyarok által leggyakrabban beszélt idegen nyelvek megtalálhatók a régióban és a munkaerő szabad áramlása is adott.

4. Járj utána a tapasztalatoknak, merj kérdeni a már kint élő magyaroktól!

Rengeteg külföldön élő magyar kolóniákat összefogó Facebook csoport alakult az elmúlt pár évben, ebből mi csináltunk is egy gyűjteményt országokra lebontva. Merj kérdezni már tapasztaltabb emberektől a témában, biztos szívesen segítenek.

5. Keress állást és szállást még itthonról!

Ez persze nincs kőbe vésve, de mindenképpen érdemes úgy kiutazni külföldre, hogy előtte már itthon megtaláltad a neked való munkát és szállást az interneten keresztül. A bevállalósabbak csak kiutaznak egy adag pénzzel, aztán lesz, ami lesz alapon próbálnak munkát találni pár hónap alatt, de személy szerint én ezt nem tanácsolom senkinek.

Állást lehet keresni a célország álláskereső oldalain vagy magyar állásközvetítőkön keresztül. Az utóbbival nem árt óvatosnak lenni, hallottunk már mindannyian rémtörténeteket erről, érdemes utánajárni az ilyen cégeknek. Gyakran azért kecsegtető ez a módszer, mert ezek a cégek egyszerre kínálnak állást, szállást és minden adminisztratív ügy intézését is, mindössze a jövőbeni fizetésed x százalékát és egy egyösszegű befizetést kérnek cserébe. Nem azt mondom, hogy minden ilyen cég átverés, de sajnos nagy üzlet van a nyugatra vágyó naiv emberek illegális utaztatásában és dolgoztatásában.

6. Már megvan az állás, bepakoltál és indulásra kész vagy?

Kiutazás előtt azért még van néhány adminisztratív teendő, amit el kell intézni.

A külföldi biztosítás létrejöttét 15 napon belül le kell jelenti a magyar egészségbiztosítónál, Európán belül érdemes először csak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni. Ez feljogosít ideiglenes tartózkodás esetén a betegellátásra, de ez nem utasbiztosítás. Hosszabb tartózkodás esetén a magyarországi járulékfizetést le kell mondani és a TAJ kártyát le kell adni.

Az adózás sem elhanyagolható ügy. Aki hat hónapnál rövidebb ideig dolgozik külföldön, annak Magyarország marad az adóügyi illetőség szerinti országa, de aki tovább marad, annak érdemes tanácsot kérnie az európai munkaügyi tanácstól, nehogy kettős adózás történjen.

A szociális juttatások valamennyi EU tagállamban igénybe vehetők, a támogatást az adott ország folyósítja, de ehhez az itthon felvett segélyt vissza kell mondani.

További infókért itt érdemes keresgélni: http://europa.eu/index_hu.htm

7. Ha már külföldön vagy…

és elintéztél itthon mindent, akkor a beköltözés után menj el a lakcímed szerinti önkormányzatba, ahol el tudod intézni a bejelentkezésed illetve a tartózkodási/munkavállalói engedélyt. Ehhez gyakran két személyazonosító okmányt is el szoktak kérni, szóval nem árt, ha van nálad útlevél és személyi igazolvány is egyszerre. Illetve egy friss bérleti szerződés a lakáshoz és egy bankszámlakivonat sem árt, amivel igazolni tudod, hogy nem 0 forinttal a magasabb segélyek reményében érkeztél az országba . Ha az EU-n kívül találtad meg új otthonod, akkor a bejelentkezéshez valószínűleg egy érvényes munkaszerződésre is szükséged lesz.

Forrás: kulfoldremennek.hu

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>